Térjünk át a következő témánkra, de ne felejtsük el közben, amit az imént a patkányokról és a csökkentett szénhidráttartalomról megtudtunk.

Pakisztán északnyugati részén él a lahunsza nevű nép. A Himalája közelében, 5800 méter magas hegyek között rendkívül szegényes körülmények között élnek, jobban mondva inkább „léteznek“. Nincs áramuk, nincsenek gépeik, kórházról vagy gyógyszertárról sem hallottak még – orvosokat sem ismernek. A lahunszák kizárólag házi készítésű szereket, gyógyfüveket használnak, vagy masszázzsal segítenek magukon. Mégis – vagy talán éppen ezért – ők élnek a Földön a leghosszabb ideig.

Ebben a már-már gyilkos tengerszint feletti magasságban némi búzát, rozst, paradicsomot és káposztát termesztenek. A rövid aratási időszak miatt nagyon keveset tudnak ezekből betakarítani. Szénhidrátot egyedül tortillával visznek be a szervezetükbe. Szénhidrát ezenkívül máshol nem fordul elő a táplálkozásukban. Táplálékuk legnagyobb részét a kecske, bárány, ürü, teve, ökör és nyúl húsa alkotja. Esznek még tyúkot és tojást is. A tejből sajtot és joghurtot állítanak elő. A főzéshez vajat használnak. Összefoglalva: a lahunszák, a világ leghosszabb ideig élő népe úgymond csökkentett szénhidráttartalmú táplálékon él. Számomra ez a magyarázat arra, hogy ilyen magas életkort érnek el.

A rendkívül szokatlan népcsoport tanulmányozása közben felfedeztünk még egy titkot. Ezt a titkot egy egyedülálló és nagyon figyelemreméltó eseménysorozatban láthattuk: közvetlenül a hegyekből, tehát a Himalája szívéből folyik a lahunszák területére egy mesebeli gleccserfolyam, amit a „gleccser teje“ névvel illetnek. Ez az élettel teli és magas ásványianyag-tartalmú víz szürke és nem átlátszó – ezért nevezik tejnek. Kis kőszemcsék és több, mint 60 féle fontos ásványi anyag található benne. Mindig, amikor a „gleccser teje“ folyni kezd, a lahunszák kimennek a mezőre és földdel dúsítják fel a vizet. Gereblyéikkel és csizmáikkal addig tapossák a vizet a földbe, amíg az kásássá nem válik. A talajt így nem csak öntözik, hanem még nagyon sokféle ásványi anyaggal is dúsítják. Gondolhatják, hogy az ebből a földből kinövő növények csak úgy duzzadnak az értékes vitaminoktól és ásványi anyagoktól. Minden gyümölcsben benne van a Himalája hatalmas ereje, az ásványi anyagok a maguk legősibb formájában! Ehhez jön még az is, hogy az átalakulás ezen folyamata – az élettelen talajból a fotoszintetizáló növényekig – olyan biológiai értéket ad, mely a lehető leghatékonyabbá teszi ezen anyagok felvételét.

Egyedülálló ez a természeti adottság! És ismét beigazolódott az a feltevésem, mely időközben már mély meggyőződéssé szilárdult: a szénhidrátban szegény táplálkozás, melyet értékes ásványi anyagok és vitaminok bevitele egészít ki, nemcsak az állatoknál, hanem az embereknél is döntően képes meghosszabbítani az életet.

Kiegészítésképpen még egy megfigyelés: a lahunszák a ház körül és a földeken elégetett faágak hamuját is szétosztják. Amint az kiderült, ez a hamu – bizonyára már Önök is sejtik– értékes ásványi anyagok sokaságát tartalmazza.

További útjaimon olyan emberek születési és halálozási értesítőinek sokaságát gyűjtöttem össze, akik elérték a 100 éves kort. Nagyon kíváncsi voltam, miben rejlik magas életkoruk titka. Első példám Ralph Charles Ohióból. Ő 1999 októberében ünnepelte varázslatos 100. születésnapját. Benne az az elképesztő, hogy – nem fogják elhinni – de még mindig pilótaként dolgozik. Bizony, Amerika középső részén szállít utasokat. Egészségügyi papírjain és a pilótaengedélyén semmiféle korlátozás nem szerepel. Egész megjelenése olyan lendületes, hogy azt hinném, 70-es évei végén, vagy 80-as évei elején jár.

A dél-afrikai Dora Amathebe is nemet mondott a gyors elmúlásnak. Ő 1881-ben született. Amikor 1995-ben, 114 éves korában megkérdezték, mit gondol, hogyan érhette el ezt a magas kort, azt válaszolta: „Szöcskét, tökmagot, teknősbékahúst, mindenféle füvet és aszalt gyümölcsöket eszem, és minden nap megiszom egy csésze kávét.“ Ez számomra már mindent elárult. Nem azt mondta, hogy kenyeret, burgonyát, rizst vagy kukoricát eszik. Szénhidráthoz legfeljebb a szárított gyümölcsből jutott. Proteint a szöcske-, és a teknősbékahúsból vett fel. A létfontosságú zsírsavak a tökmagból jutottak a szervezetébe. És ha a füveket zölden ette, akkor ílymódon némi C-vitamint, folsavat és béta-karotint is fogyasztott.

A 90-es években még Guiness-rekorder volt Jean Calment, mint a legidősebb élő nő. Bizonyítani tudta, hogy 1995 február 21.-én volt 120 éves. 122 évesen és 164 naposan halt meg 1997 augusztusában szélütés következtében. A kezeiben érzett reumától eltekintve sosem kínozta fájdalom, semmilyen panasza nem volt, nem volt Alzheimer-kórja sem. Élénk és szellemileg friss maradt egészen haláláig.

Afrikában, közelebbről Nigériában egy törzsfőnök 126 évesen halt meg. Egyik felesége arról áradozott, hogy férjének minden foga megvolt még ebben a korban is.

Egy szíriai férfi jut még eszembe. Ő 133 évesen halt meg 1993 júliusában. Ő is Guiness-rekorder volt. De nem azért, mert ilyen sokáig élt – sokan élnek tovább is – hanem mert még kilencszeres apa tudott lenni. Ez azt jelenti, hogy 100 év feletti korban is nemzőképes tudott maradni.

A legutolsó haláleset, amelyet be szeretnék mutatni, egy hölgyé, a neve Mazzoumi Dousti. Ő 161 éves korában halt meg. Elég hihetetlennek hangzik, de 6 még élő 120 és 128 év közötti gyermeke bizonyíthatja ezt. Legidősebb fia mesélte nekünk, hogy édesanyja sosem járt orvosnál, és soha nem szedett gyógyszert. A gyógyfüvek természetes gyógyító erejével élt csak. Mit gondolnak, Mazzoumi asszonyt beoltották gyermekkorában? Természetesen nem! Gyermekei közül sem kapott senki oltást. Egy iráni hegyi kőkunyhóban született, ott nem volt lehetőség oltásra. Biztos vagyok abban is, hogy haláláig nagyon sokat mozoghatott, ott a hegyekben tudvalevőleg nincsenek idősotthonok.

Mennyi beszámoló, tény és rendkívüli emberi sors. Jó néhány közülük szenzációsnak és teljesen hihetetlennek tűnik. Arról nem lehet szó esetleg, hogy ezek a dolgok csak a mi „felvilágosodott“ nézőpontunkból tűnnek olyan idegennek és elérhetetlennek? Nem lehet, hogy már annyira elfordultunk a természettől, hogy a normálisat nem tekintjük normálisnak? Tényleg lemondtunk a hosszú élet természetes igényéről? Az a véleményem, hogy teljesen át kell alakítanunk a gondolkodásunkat. A dolgok rendbetételére pedig soha nem volt kedvezőbb az idő, mint most.

Ha írna egy levelet egy állateledelt gyártó cégnek, amelyik nagyon korszerű állateledel gyártására szakosodott, és ebben a levélben megkérdezné, hogy ez a speciális készítmény hányféle ásványi tápanyagot tartalmaz, akkor a válasz nagy valószínűséggel 40 lenne. Ha megkérdezné ezután, hogy a patkányeledel hányféle ásványi tápanyagot tartalmaz, akkor a válasz nagy valószínűséggel 28 lenne. Nos, azt a tényt figyelembe véve, hogy összesen 60 féle ásványi anyag létezik, amelyre szükségünk van, ezek a számok nem különösebben meglepőek, mégiscsak átlagos állateledelről beszélünk.

A gond, vagy jobban mondva, a minden szempontból érthetetlen és kínzó tény azonban az, hogy mindezidáig még nem találtam olyan bébiételt, amelyik szerény 11 ásványi anyagnál többet tartalmazott volna. Míg tehát a patkányok 28 féle ásványi anyagot kapnak, addig a drága kisbabák a legfontosabb fejlődési szakaszban a legjobb esetben is csak 11 féle ásványi anyagban részesülnek. El tudom képzelni, hogy nehezen hiszik el, amit mondok, de én semmi mást nem teszek, csak a hétköznapi realitást mutatom be. Azt a valóságot, amely újra és újra szomorú képet ad az ember értékéről – kimondhatatlan dráma. A kutyaeledelbe tehát 40 ásványi anyagot tesznek, a patkányok sem panaszkodhatnak a 28 féle ásványi anyaggal, és eközben a kisbabák nevetséges módon 11 féle ásványi anyagot kapnak csak a bébiétellel. Kimondhatatlan dráma, melynek főszereplője az ember.

Amúgy mellékesen feltűnt már Önöknek az, hogy a kutya soha vagy csak nagyon ritkán tűnik betegnek? Nem csoda, hiszen a számára készült eledelt 40 féle ásványi anyaggal gazdagítják. Amint azt már említettem, a patkányokét 28 féle, a csecsemők bébiételét viszont elképesztően kevés, 11 féle ásványi anyaggal egészítik ki, miközben – és ez csak tovább tetézi a bajt – egy átlag felnőtt európai táplálékában ez az érték még a csecsemőkénél is sokszorta rosszabb! Ön, kedves hallgatóm, aki most hallgatja ezt az üzenetet, nagy valószínűséggel egy ezen felnőttek közül. Gondolja ezt végig! Most! Tartok ehhez egy rövid szünetet …. (szünet)

Boltban kapható kutyaeledel: 40 féle ásványi anyag!

Bébiétel: maximum 11 féle ásványi anyag – és mi felnőttek még ennek is a töredékét vesszük magunkhoz egy nap.

Nincs olyan elfogulatlanul és józanul gondolkodó ember, aki ezt a helyzetet elfogadhatónak tartaná. Ez a tévút inkább egy alattomos csapdához hasonlít, amelyben Ön is, mi is benne vagyunk– függetlenül attól, hogy tudunk-e róla vagy sem.

Még egyszer szeretném kiemelni, mert ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni: az embernek pontosan 91 alapvető ásványi anyagra van szüksége, ezek hiányában úgynevezett hiányjelenségek lépnek fel. Az a megcáfolhatatlan tény pedig, hogy minden természetes halállal meghalt emberben kimutatható valamilyen hiányjelenség, segíti megértetni, vagy legalábbis éreztetni ennek az üzenetnek a fontosságát!

Szeretném Önöket ezenkívül arra is emlékeztetni, hogy ha a sorsukat nem veszik a saját kezükbe, akkor ezt más fogja megtenni Önök helyett. Az élet pedig általában nem túl kegyes hozzánk, főleg nem a mai időkben. Képezzék magukat, ne bízzanak meg vakon az orvosokban, ezzel nem csak pénzt spórolhatnak, de ami lényegesebb, meghosszabbíthatják az életüket. Ezzel egyúttal arról is döntenek, hogy nagymértékben javítanak-e a jelenlegi és jövőbeli életminőségükön. Érjék el az időskort egészségesen, és haljanak meg egészségesen!

Mától fogva nem mondhatják többé, hogy „Erről nem is tudtam!“ vagy hogy „Bárcsak lett volna lehetőségem!’“ – mától fogva ugyanis ismerik a titkot. A hosszú élet titkát. Mától kezdve Önnek is megvan az esélye! Megvan az esélye arra, hogy egészségesen öregedjen meg!

Saját maga szabja meg, mennyi ideig fog élni, és milyen egészségesen! Vegye a saját kezébe élete irányítását, mert Önnek is csak egy élete van!